A New York Times kérdése: Ki robbantja fel Oroszországot?
A válaszhoz érdemes felidézni egy 25 évvel ezelőtti oroszországi merényletsorozatot, amely után Putyin elindította a második csecsen háborút.
A válaszhoz érdemes felidézni egy 25 évvel ezelőtti oroszországi merényletsorozatot, amely után Putyin elindította a második csecsen háborút.
A hatalom nyilatkozatai egytől egyig hazugságok, de egy rendőrállamra már csak ez a jellemző, írja Kaszparov a Wall Street Journalban közzétett véleménycikkében.
Meglepő helyről érte kritika az orosz elnököt.
Az amerikai lap cikke szerint a rendszer nem először mutat gyengeséget ilyen kritikus helyzetben: ugyanezt láttuk a Prigozsin-féle puccskísérlet idején is. Vlagyimir Putyin akkor is órákra eltűnt.
Hamar lebuktak, ám a videó így is nagyon terjed a közösségi csatornákon, így akár el is érheti a célját.
A krasznogorszki merénylet óta először nyilatkozott nyilvánosan.
A Krasznogorszki merényletre reagálva írt levelet az orosz elnöknek.
Vlagyimir Putyin, legalábbis a hivatalos adatok szerint, rekordrészvétel mellett minden korábbinál nagyobb arányú győzelmet aratott az oroszországi elnökválasztáson. Az viszont kérdés, ki a valódi főnök Oroszországban, hiszen van, aki azt mondja, hiába kerülne ki Putyin a Kremlből, a titkosszolgálat minden bizonnyal megtalálná a következő, megfelelő embert. Az a a titkosszolgálat, amely a jelek szerint a figyelmeztetések ellenére sem tudta megakadályozni a pénteki moszkvai terrorcselekményt.
Az orosz állami hírügynökségnek nyilatkozó hírszerző ugyanakkor elfelejti, hogy a hó elején a moszkvai amerikai követség kifejezetten a koncertek kerülésére kérte az Oroszországban tartózkodó amerikai állampolgárokat.
De az egészről a Nyugat tehet Dmitrij Peszkov szerint.
A jelek szerint a korábbi elnök és lakájai odadobnák a megtámadott országot Moszkvának, írja Wolf.
Kicsit megcsúszott vele, de jobb később, mint soha.
A nemrég börtönében elhunyt Alekszej Navalnij özvegye az orosz népnek üzent.
Alekszej Navalnij pályája a mozgalmártól az elnök kihívóján át egy olyan szerepig terjed, amely jóval túlmutat a pártpolitikán, de a politikai ajánlattételen is. Az a közszereplő, a szimbólum, amivé vált, milliók tudatában a bátorság és derű, bizakodás és düh, az erő és félelem nélküli harc szinonimája. Író szerzőink a tragikusan elhunyt orosz ellenzékire emlékeznek.
2018-ban Orbán Viktor már másnap levélben gratulált az orosz elnök győzelméhez, most egyelőre még nincs erről hír.
Az erőszak tartja hatalmon az államfőt. Ám ez nem megy a végtelenségig. Ezt írja az oroszországi elnökválasztás után a brit lap.
Az orosz elnök elismerte, amit korábban tagadott, tényleg szó volt az ellenzéki aktivista kiadatásáról, sőt, Putyin állítása szerint ebbe bele is egyezett azzal a feltétellel, hogy Navalnij nem tér vissza többet Oroszországba.
Az előrejelzések szerint Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnök nyerte meg a háromnapos elnökválasztást, az exit pollok szerint a résztvevők közel 88 százaléka voksolt rá. Az utóbbi napok eseményeit azonban nem lehet valódi választásnak nevezni: nem indulhatott valódi ellenjelölt, a médiumokat a Putyin-pártiak uralták, a voksolás menetét pedig nem ellenőrizhették független megfigyelők.
Közben kiderült, rekord magas a részvétel, de még nincs meg, amit Putyin akar.